1953-ban Józsa Márton lelkész került ide, aki azelőtt többek között a fóti Mandák villában kűködő kántorképzőt is vezette, és a fóti gyülekezetben is szolgált Magyarországra kerülése után. 33 évig szolgált a gyülekezetben az evangélikus evangélizáció munkatársa, az ébredés szolgája. Igehirdetései azóta is feledhetetlenek, de Isten őt is megáldotta a gyakorlati dolgok megoldásához is „tálentummal”.”Gazdag 33 esztendő” volt.

Celldömölkön lebontatja az 1892-ben épített nagyon vizes parókiát, és Berzsenyi Miklós felügyelő ( lehet, hogy 1951-től töltötte be ezt a szolgálatot).tervei alapján új lelkészlakás épült 1965-ben. Ez volt a gyülekezet negyedik parókiája. A már említett Ifjúsági teremben a kemenesaljai lelkészegyesület könyvtárát helyezte el, „mentendő” az ifjúsági termet. A temetőben pedig ugyancsak Berzsenyi felügyelő tervei segítségével ravatalozót építtet. 1982-ben derült ki, hogy a merseváti templom bauxitcement felhasználásával épült, omlásveszély miatt teljesen újra kellett építeni. Ezután került nyugdíjba 1983-ban.

„És még maradt energiája arra, hogy nyugdíjasként megépítse a siófoki gyülekezet templomát.”

Nagy László volt az utóda ( 1985–1987, első lelkészházaspárként Ferenczy Erzsébet lelkésznővel). Hozzá kapcsolódik a templom hangosítása (később a Magyar Rádió és Televízió munkatársa lett!), az újmihályfalvi harang használatbavétele és Berzsenyi Dániel „nevének megörökítése” a gyülekezetben.

Bálint László és lelkészfelesége, Varsányi Vilma következtek 1987-től 1993-ig. Bálint Lászlót esperessé is választották. Nevéhez fűződik a templom már folyamatban lévő tatarozásának munkája, és az, hogy a fordulat után a parókián működő állami óvodából egyházi óvodát szervezett. A lelkészházaspár hamarosan Budapestre került, és Bálint László hamarosan és váratlanul meghalt.

Sághy András az utolsó 14 esztendő (1993 – 2007) lelkésze ebben a gyülekezetben. Szolgálati éveiben több jelentős változás is történt. Felügyelő elnöktársa dr. Nagy János orvos volt. A gyülekezet életében több jelentős változás is történt. Ebben az időben segédlelkészről is tudunk, Szakos Csaba dolgozott a gyülekezetben, munkája nyomán az ifjúság élete új lendületet kapott. Kisegítő lelkészi szolgálatot végzett Zügn Tamás is.

A legnagyobb változás a Hajnalcsillag óvoda indulása volt. Ennek története régebbre nyúlik vissza. Az 1935-ben épült evangélikus ifjúsági háznak több funkciója is volt. Az ifjúsági találkozókon túl cserkészcsapat, sőt varróklub is működött benne. 1947-ben a vásárosmiskei evangélikus árvaház jogutódja lett, 20-21 leánygyermeknek adott otthont.Vezetői Bartos Piroska és Németh Júlia diakonissza nővérek voltak. Az árvaház az államosítás évében, 1951-ben megszűnt. Városi óvodaként 1957 óta van róla dokumentum. A fordulat után, mivel a gyülekezet iskoláját és egy tanítólakást is államosítottak – a kárpótlási folyamaton belül és az Országos Evangélikus Egyház segítségével – a gyülekezet a Koprok Odó utca 4.-ben kapott lehetőséget új egyházi óvoda indítására. A folyamat levezetésének, az új létesítmény létrehozásának Sághy András lelkész volt a „motorja”. Az említett óvoda Hajnalcsillag néven működik ma is, vezetője Limpárné Darabos Mária.

Sághy András lelkész 2007-ben nyugdíjba vonult, a lelkész állás betöltésére a gyülekezet Rác Dénest és Rácné Megyaszai Enikő lelkészházaspárt hívta meg.

A tanítókról a gyülekezettörténet elején olvastunk, sőt olyan szakaszról is, amikor egyedül tanítók dolgoztak itt. A sort nem tudjuk teljesen kiegészíteni, de legalább a 20. századi, utolsó egyházi tanítók nevét jegyezzük fel iskoláink államosításáig:

Imre József 1907, Ludván Sándor 1907 – 1914 és 1932– 1947, Sranszky Zoltánné 1915 – 1941, Tóth Dénes 1921 – 1938, Szarka Ferenc 1913 – 1914 , Szabó Jenő 1929 – 1945, Egyed Irma 1942 – 1947, Surányi Rozália 1945 – 1948, Szabó József 1944 – 1946, Nagy Károlyné 1945 – 1948, Tóth Etelka 1945 – 1946, Galánfi Ede 1945, Mód Aladár 1947 – 1948, Vajda Józsefné 1946, Feigl Lajos 1948